2013. április 5., péntek

Tanulás – olyan mint a fogyókúra, mindig majd holnap









Először is kezdjünk egy kis elmélettel, mi is a tanulás. Gondolkodtam, mit is írnék róla magamtól, de inkább megkíméltem  mindenkit, aki elolvassa ezt a kis szösszenetet és mivel a google a barátunk, íme:
A tanulás teljesítmény, magatartás vagy tudásbeli változás tapasztalat, tapasztalatok hasznosításának képessége.
Tartós tanulás: tapasztalat eredményeként bekövetkező viszonylag tartós (alkalmazkodó) viselkedésváltozás
Marketing szempontból: az a folyamat, amelynek során a fogyasztók megszerzik azokat az ismereteket, tapasztalatokat, amelyek magatartásukat, választásukat befolyásolják.



Néhány formája:

klasszikus kondícionálás:lásd Pavlov és az ő kutyusai J

Híres személyhez köthető, általa tanuljuk meg:

pl. Pepsi — most éppen Beyonce
Danette — Egerszegi Krisztina
pozitív életérzés:
Fanta „Haverok, buli…”
Baba kékfehér pöttyök…
TúróRudi fehér-piros pöttyök…
Ferrero Rocher arany, minőség…

Kioltás és spontán felépülés is létezik a tanulás után:
kioltás: egy idő után a kutya elfelejti a tanult csengő-reflexet…
spontán felépülés: gyorsabban tanulja újra…

És akkor a szösszenet, immár letudva az elméletet!
A tanulás, már fogantatásunktól végig kíséri az életünket, mindig tanulunk valami újat, még ha nem is akarjuk, akkor is. Az első olyan élményem, amikor rájöttem, hogy itt bizony tanulni kell és nem azért mert én akarom, hanem az óvó néni, az egy óvodai német óra volt. Ültem és próbáltam rájönni, hogy most miért is nem játszhatunk tovább… mit kezdjek én azzal, hogy a kutya Der Hund. Hol a legó??
Aztán jött az általános iskola…na, ott már úgy gondoltam, essünk ezen marha gyorsan túl, majd én inkább dolgozom, mit nekem tanulás. Inkább megváltom a világot és nem fecsérlem az időm olyan felesleges dolgokra, hogy tanuljak.
Gimi, mert az kell! Ok, leérettségiztem, most akkor mi legyen… Tanuljak? Ne tanuljak?
Az élet megoldotta a kérdést helyettem, jött a munka. Na, akkor rájöttem, hogy ez így mégsem olyan fényes. Mennyivel jobb volt ott a padban elüldögélni, tanulgatni, mint hogy most álljon a Főnököm a fejem felett és azt papolja egész nap, hogy „Kész van már az a Break Evean?” „TANULJA, meg gyorsabban!” És már megint a tanulás!
Akkor úgy gondoltam, sehogy nem úszom meg ezt a tanulást dolgot, hát hajrá, ha már mindenhol ebbe a témába botlom, akkor elé megyek! Irány a főiskola. Ez annyira jól sikerült, hogy azóta is folytatódik!
Viszont, mikor elkezdtem az alapképzést, rájöttem, hogy meg kell tanulnom tanulni! Arra, hogy megtanítsanak valakit tanulni, már egy külön iparág épült! Azért ez elég érdekes! Szerintem az ember ha akar, tud tanulni. Persze, én is voltam agykontroll tanfolyamon, tök jó a memóriafogas és társai, de akkor is a legfontosabb az, hogy akarjuk. Ok, ez az akarás van, hogy a szombati vizsga előtt éppen péntek este realizálódik egy nagyobb adag pánikkal, de ennyi kell, hogy izgalmas egyen.
A végére egy csodás kép! A neten találtam, amikor a tanulással kapcsolatos képeket kerestem ehhez a post-hoz. Érdekes! A pár között kereken 30 év van. Félre értés ne essék, én leszek az egyik utolsó, aki ilyen esetben pálcát tör valaki felett is. De az élet furcsasága, hogy nekem is hasonló gondolatok jutnak az eszembe, ha ilyen párt látok. De csak akkor, ha nem én vagyok a pár női tagja! Nektek mi a véleményetek? 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése