Érték... kinek mi is az érték ?!

Érték… kinek mi is az érték?!

Maga a szó annyi mindent jelenthet, és annyi szóösszetételben megtalálható, hogy már a felsorolás is kitölteni mind a 15 megírandó post terjedelmét. De azért néhány példától nem fosztok meg senkit!

Szóval érték, …. mondjuk a várható (ha már valamilyen közgáz féleséget tanultunk):

Az valószínűségi mezőn értelmezett X valószínűségi változó várható értéke: 

Vagy a a jó kis értékteremtő logisztikai folyamat…

Vagy akár az érzelmi értékek, értékrend…

Szóval van itt minden :)

Amúgy azt gondolom, hogy arról írnám ezt a post-ot, hogy mindenki bizonyos értékek, értékrendek szerint él, próbál éldegélni. Az általunk fontosnak tartott értékek szerint alakítjuk, működtetjük életünket, ezek szerint gondolkodunk, beszélünk, cselekszünk.

Az értékrend egyik meghatározása: Egy személy értékrendje értékek azon halmaza, amelyet a személy viselkedésében, döntéseiben követ, meghatározónak tart. Ez azt jelenti, hogy a különböző szituációk értékelésekor mit tart fontosnak, mit tart pozitívnak és mit tart negatívnak, illetve, hogy mennyire tartja annak. Ezen értékek összessége dönti el, hogy az adott személy az adott szituációt milyen jónak, milyen rossznak avagy mennyire kívánatosnak vagy kerülendőnek ítél. Így az értékrend szorosan összefügg a személy céljaival, erkölcsével.

Egy személy értékrendje, a világról alkotott tudásával együtt alkalmas arra, hogy az adott személy döntéseket hozzon viselkedéséről. Az értékrendet bizonyos esetben beleértik a világnézetbe, ekkor úgy fogalmazhatunk, hogy a világnézet egésze a meghatározó a döntéseink szempontjából. Ha nem vesszük bele, akkor pedig úgy, hogy az értékrendünk a világnézettel együtt alakítja ki döntéseinket. Az adott személy értékrendjét külső szemlélő, ezen döntések elemzésével becsülheti meg, de az adott személy maga is fejlesztheti önismeretét saját döntéseinek ilyen elemzésével.

Sokszor bizonyos értékrendet magában is ideológiának tekintünk, és névvel látunk el. Példák értékrendekre:

• Humanizmus
• Individualizmus
• Hedonizmus
• Keresztény erkölcs
• Buddhista etika

Az értékrend minden korszakban más volt. Folyamatosan fejlődött, formálódott.

Keresgettem mindenféle cikket, hogy mit is írjak még ebbe a postba, milyen értékről legyen konkrétan szó, és találtam egy olyan cikket, melyben arról volt szó, hogy a világot, a világban élést szerető, önmagával elégedett társadalom tiszteli az öregeket, megválasztja a vének tanácsát, tanulni akar az öregek tapasztalatából, mert úgy látja, hogy sokat tudnak és eddig jól csinálták. A hanyatló, pusztulásra ítélt társadalmak viszont a fiatalság kultuszában élnek… és a mi világunk ilyen! Bár a remény hal meg utoljára, de erről lejjebb!

Nem akarok túl mélyen szántó gondoltakat közvetíteni, ezért nézzük csak meg például a hétvégi Oscar-díj kiosztót. Mindenki szépre és fiatalra volt sminkelve – legalábbis 20 és 60 év között- ohne ránc és szarkaláb. Viszont talán elindul valami az „arany középút” irányába, mert nem csak egy 9 éves kislány volt jelölt a legjobb női főszereplő kategóriában, hanem az eddigi legidősebb jelölt is idén volt ugyanebben a kategóriában, a maga 86 évével.

Egy másik gondolat is eszembe jutott erről a kérdéskörről. Jó néhány hónapja olvastam egy könyvet, amiben az öreg emberek a fiatalok testét bérlik ki. Néhány szó a könyv tartalmáról: Dísztópia féle világba csöppenünk, egy év telt el a nagy spóraháború után, aminek következtében a középkorú lakosság elpusztult az USA-ban, mivel ez a korosztály nem kapott védőoltást a fertőző spórák ellen. Ismeretlen okból csak a fiatalokat és az öregeket tették védetté, a szépkorúak, ahogy illendően nevezik őket, akár 200 évesek is lehetnek, a fejlett az orvostudomány csodája. Főszereplőnk Callie, egy olyan 16 éves lány, aki törvényes képviselő nélkül maradt,öccsével együtt az utcán túlél és bujkál a rend őrei elől, mert nincs annál rosszabb, mint intézetbe kerülni, ami egyenlő a rabszolgasorssal, így nem marad más választása  a lánynak, csakis az Elsőrendű Állomások. A testbankhoz fordul, áruba bocsájtja magát, ami azzal jár, hogy a testét átengedi egy szépkorúnak, aki kibérli azt, és beletöltődik a tudata. Elvileg szigorúak a szabályok, a donortesttel tilos szexelni, veszélybe sodorni, kárt tenni benne. Ahogy lenni szokott, a gyakorlat teljesen mást mutat, mint az elmélet, az öregek sokszor nem fogják fel ésszel, hogy egy másik élő ember testével hazardíroznak, gyakran esztelen kockázatot vállalnak, hiszen a legrosszabb, ami érheti őket egy vaskos pénzbüntetés a sérült árúért. Callie-nél valami hiba történhetett, sokkal hamarabb kerül vissza a tudata a testébe mint kellene, de ez itt már annyira nem érdekes.

A lényeg, hogy a végén még egy ilyen út is lehet, és itt megint mi jön vissza, hogy a fiatalság az érték.

Azért remélem, hogy a mostani világunk megtalálja azt az egyensúlyt, ahol nem a kor számít, hanem az ember többi értéke.

Úgy gondolom, hogy az ember kora éppen azért nem kell, hogy érték legyen, mert múlandó, már most nem vagyok annyi idős, mint amikor az előző sort írtam és be kell valljam – mert gyarló az ember – ez fáj. :)

Forrás: www.wikipedia.org